„A kapu két világ határa, melyek egyikében Te laksz!”

Kapuk

„Fába róva, földbe ütve”

Kopjafák

„Öreg fának kidőlt törzse,
Két szép hajtás nőtt belőle.
Új hajtások sok virága,
Emlékeztet a vén fára.”

Virágot nyíló száraz fák

Bodorfai fafaragó műhely

 

                                              Évezredes magyar „mágia”... 

     Ezer éves sírleleteink mesélnek őseinkről, akik világteremtéssel, kozmológiával kapcsolatos ismereteiket, melyek a Napot középpontba helyező ősi szeretet-valláson alapultak, képi formában jelenítették meg ruházatukon, fegyvereiken és mindennapi használati tárgyaikon. A díszítési formák rendkívül gazdagok és változatosak, minden ornamentika önálló jelentéssel bír, még a legapróbb motívum is üzenetet hordoz. Esztétikai szempontokból is az időtlenség jellemzi az elődeink díszítő motívumait, hiszen ezek a tárgyak egy évezred után, a mai, modern ember számára  is szemet gyönyörködtetően szépek.  Ami még érdekesebb, az az, hogy a mai népi díszítőművészet, és az évezreddel ezelőtt keletkezett tárgyak ornamentikája közötti analógiát, folytonosságot számtalan esetben tetten érheti a figyelmes szemlélő.

     Gyűjtéseim során tapasztaltam, hogy különféle felkutatott tárgyak díszítményei bizonyos elemeiben erős hasonlóságot mutatnak, holott időben és helyileg is nagy távolság van az ezeket elkészítő emberek közt. Kezdetben igazi csodaként éltem meg az ilyen összehasonlításokat, és értetlenül álltam a jelenségek előtt. Később jöttem rá, ez valóban csoda, de nem abban az értelemben, ahogy először gondoltam: Ez a népművészet csodája. Úgy, mint például népmeséink is lehetnek tájegységenként bizonyos tartalmi elemekben különbözőek, de lényegükben mégis megegyeznek: A jó mindig győzedelmeskedik a rossz felett, de a győzelemért küzdeni kell, meg kell szenvedni. Népmeséink egész kis kortól már az életre készítenek fel, egyfajta erkölcsi utat jelölnek ki: nem érdemes céljainkat tisztességtelen módon elérni, jótett helyében várhat jót az ember, és minden gonosz megkapja méltó büntetését. Bonyolult szimbolika, ki nem mondott szabályok és le nem írt törvények érvényesülnek tudat alatt, észrevétlenül, és ezért számít természetesnek az is, amikor egymástól távol élő, egymással soha nem találkozó emberek hasonló tulipánt faragnak. Persze van előélete annak a tulipánnak, nem tudhatjuk, milyen módon került az alkotó fejébe: Lehet, hogy egy csendes, édesanyától hallott népdal volt korábban, vagy egy gyerekkori hosszú téli estén a nagyapa meséjével költözött át, hogy most díszítsen széktámlát, dobozt, vagy botot. Örök körforgása itt sem ér véget, mert benne gyönyörködve bárkinek eszébe juthat róla az édesanyja dúdolta népdal, vagy nagyapja régi meséje. Nem ugyanaz a népdal, és lehet, hogy egy egészen más mese, de nem is ez a lényeg…

      A jelképek alkalmazásának lényege, hogy elvezet olyan dolgok megismerése felé, amelyek természetünkből adódóan kifejezhetetlenek, ezáltal nem megmutatnak valamit, hanem utalnak valamire. Az archaikus ember számára nem volt szükség a jelképek, sem a mesék, mondák racionális magyarázatára, mert képesek voltak átélés által a jelképek rejtett üzeneteit befogadni. A mai modern ember, életviteléből adódóan ezeket a képességeit elhanyagolta, sok esetben el is felejtette. Ezért is van az, hogy az átlagember manapság valamiféle csodabogárként tekint a jelképrendszert használó tárgyalkotó népművészre, mesemondóra, vagy néptáncosra.

„Fölszántom a királynak udvarát,
Vetek belé

rózsát, meg ibolyát.


Hadd tudja meg a király fölsége
Mi terem a magyarnak szivébe

És most leskelődjünk kicsikét, nézzünk be a falu egyetlen fafaragóműhelyébe,

hogyan lesz a holt faanyagból élő, használható tárgy.

 

Beosonva a kulisszák mögé, láthatjuk kapuk és kopjafák születését. Az a hír járja arrafelé, hogy a száraz fák is kivirágoznak, ennek a titoknak is nézzünk utána… lássunk csodákat

Egyéb csodák, melyek történnek fával, és fát faragó emberrel

„A világ valamennyi erdejében nincsen két egyforma fa. Mint ahogy nincsen két egyforma ember. „

Figyelem! Ez a weboldal a Mozilla Firefox böngészőt támogatja, és azzal megnyitva működik tökéletesen. Más böngészőkkel is megnyitható, de nem biztos hogy hibátlanul jelenik meg a lap!