Magyar kultúra, messze nyúló  gyökerekkel

   A népi kultúrában a díszítés nem csak esztétikai célokat szolgált. A faragó ember munkáiban megtalálhatjuk az adott kor, vagy kultúra világképét, az egyszerű nép hiedelmeit, és egyéb, „mágikus” jeleket. Mára ezek már a legtöbb ember számára értelmezhetetlenek. Néha a faragó is csak érzi, sejti, hogy hordoz valamit, amit maga sem tud mi, de mégis odarajzolja, kifaragja. Ezzel kapcsolatban Andrássy Kurta Jánost tudnám idézni:

„A nép maga sem tudja már megmagyarázni, hogy a táncot miért táncolja, vagy az aratási koszorút miért fonja. A keresztelő vagy halotti tor ősi jelentőségét is hiába kérdeznénk, kielégítő választ nem kapnánk. Be kellene érnünk azzal a válasszal, hogy ’a nagyapám is így csinálta’. De ha sorra vesszük a nagyapák nagyapáit, akkor a nagyapák végtelensorán eljutunk ahhoz az ős-nagyapához, aki először rezzent össze a villámlástól és mennydörgéstől. Először érezte a bozót tövisének bőrébe hasító fájdalmát, vagy először ízlelte meg a szőlő bogyóját. Aki a villám felgyújtotta fa tüzéből, mint „Prometheus” a napból az első tüzet ellopta. Ez az ős-nagyapa még nem játszott, hanem fokozatosan felfedezett dolgok értelmét keresve teremtette meg mindazt, amit mi mesének, népi játéknak, vagy díszítő művészetnek, egyesek megállapítása szerint az egészet összegezve: játékos ösztönnek nevezünk.”

Kardos Róbert

Fafaragó

Bemutatkozás helyett álljon itt néhány kép, valamint rövidke idézet  egy kedves újságíró munkásságomat ismertető cikkéből:

„Tevékenységét tekintve sokoldalú alkotó. Kezei alól leggyakrabban régi népi használati- és dísztárgyak kerülnek ki. Fa, csont és szaru faragványairól, karcolt mintáiról a régi paraszti élet, a romantikus betyárvilág ma már alig ismert, eltűnőben lévő ábrázolásai köszönnek vissza.

Gyakran és szívesen használja díszítéseihez a magyar történelem alakjait és eseményeit; motívumait, kompozícióit pedig a legszorosabb hitelességre törekedve készíti el.

Gyűjti a régi faragásokat, sok esetben évszázados, tönkrement faragott tárgyak mintáit „örökíti” át saját munkáiba. Több alkalommal megfordult Erdélyben, ahol a fafaragásnak jelentős hagyományai vannak. Számtalan tárgyi emléket tanulmányozott Magyarország különböző tájegységeiből.

Hosszútávú célja megőrizni a magyarság egyik értékes örökségét, a népi faragás hagyományait.”

Bodorfai fafaragó műhely

Figyelem! Ez a weboldal a Mozilla Firefox böngészőt támogatja, és azzal megnyitva működik tökéletesen. Más böngészőkkel is megnyitható, de nem biztos hogy hibátlanul jelenik meg a lap!

Kardos Róbert fafaragó honlapja